A MUNKAMÓDOK

A munkamód a vérmérsékletünkkel legszorosabban összefüggő munkajellemző. A munkamódok az egyes foglalkozások eljárásaiból és a munkaszervezésből következnek. A munka tempójára, ütemezésére, a munkasorán szükséges kapcsolattartásra és hasonló körülményekre vonatkozó jellemzők.  Mivel a munkahelyeken az egyes munkakörök szervezése azonos szakmákban is nagyon eltérő lehet, az NPF programban az egyes munkamódok megjelölésénél az „inkább” kifejezés is szerepel a kérdőíveken. A program azt veszi figyelembe, hogy melyik a gyakoribb munkamód az egyes képesítésekkel betölthető munkakörökben.

Önálló

Az ilyen munkamódot igénylő munkák végzése során a munkavállalónak nagymértékben kell saját szaktudására, önbizalmára, korábbi munkatapasztalataira alapoznia. Döntési helyzetekben egyedül kell döntést vállalnia. Az elvégzett munkát, – akár tárgyakra, akár szellemi tevékenységre vonatkozik -, úgy kell lezárnia, hogy annak eredménye, ha kell nélküle is felhasználható legyen. Az önálló munkamód ezért nem zárja ki a jó együttműködési készséget, de annak a munka minőségében kell megjelennie, nem a közvetlen kapcsolatban.

Csoportos

Az ilyen munkamódot igénylő munkák végzése során a munkavállaló a csoport tagjaként dolgozik. A csoporton belüli munkamegosztásra csak az esetek egy részében van az egyénnek lehetősége, de gyakori az is, hogy a munka részletes utasítások alapján folyhat csak. A csoportos munkamód feltételezi a jó együttműködő készséget, a kooperativitást. Csoportos munkamód esetén tehát azok lehetnek eredményesek, akik erre hajlamosak, akik ebben működnek jól. A csoportos munkamódot igénylő tevékenységekben dolgozók kölcsönösen és folyamatosan támaszkodhatnak a csoport tagjaira. (Forma 1 kerékcsere!)

Strukturált

Az eredményesség és a hatékonyság érdekében számos tevékenységet kell a munkavégzés részleteire nézve is megtervezni. Ilyenkor a munkavállaló nem térhet el az eljárási rendtől, a műveleti utasítástól vagy a munkavégzésre vonatkozó más szabályoktól. Ez nagy fegyelmezettséget igényel a dolgozótól. El kell fogadnia, hogy kreativitása, újító vagy irányító beállítottsága az adott munkában nem érvényesülhet. A strukturált munkamód a kötött munkamód egy sajátos és gyakori formája. Azért különböztetjük meg, mert kötött fogalom alá azok a feladatok is beletartoznak, ahol a kötelmekkel a munkavállaló „gazdálkodhat”, tehát egy megváltoztathatatlan szabályrendszeren belül szabad választása van.

Laza

Az ilyen munkamódot megengedő munkák eredményessége nem függ a munka szervezettségétől. A munka helye és ideje is változtatható lehet a sikeresség kockázata nélkül. Ebben a munkamódban a dolgozó nincs szoros és megmásíthatatlan módon más munkavállalóhoz rendelve. Jellemző az ilyen munkára az egyéni megítélések alapján hozott döntés. Általában a nem technológia orientált, azaz nem ipari munkaterületekre jellemző, de a gazdaságossági kényszer egyre több területről szorítja ki ezt a munkamódot. A távmunka lehetősége viszont új területeket is nyit. (A távmunka azért is laza, mert a munkakörülményekre nincs előírás.)

Rögzített idejű

Az ilyen munkát kötött időben kell végezni, többnyire kötött helyen is, de a helyre vonatkozóan vannak kivételek is. A rögzített idejű munkáknál gyakori a részhatáridő, sőt az egyes műveletekre is írnak elő időt (normaidő). Rögzített idejű lehet azonban a nem kötött helyen végzett munka is, mert az eredményt, a terméket, ami akár szellemi, akár tárgyi természetű is lehet, adott időre kell biztosítani, előállítani, vagy átadni. A rögzített idő azt is jelenti, hogy mások munkájának, műveletének megkezdése függ a dolgozó teljesítésétől, tehát engedmény nem tehető. Teljesíteni rögzített időre vagy időben kell.

Kötetlen

A kötetlenség vonatkozhat időre, helyre, műveleti előírások mellőzhetőségére és az együttműködési szabadságra. Az ilyen munkát kötetlen időben lehet végezni, és „csak” a végeredménnyel kell elszámolni, de azzal határidőre! Fontos azonban tudni, hogy a munkaadók kötetlen munkaidőt általában akkor engedélyeznek, ha az átlagosnál nagyobb teherrel jár. A helyet csak az olyan feladatok esetében lehet szabadon választani, ahol a munkának nincs kötött eszközigénye. A kötetlen munkák ugyanakkor csak ritkán mentesek az együttműködési kényszertől, és nem jár velük automatikusan az egyéni megítélésen alapuló döntések lehetősége. A műveleti szabályokat pedig konkrét előírás nélkül is alkalmazni kell, az eredményesség érdekében, helytől és időtől függetlenül.

Irányító

Ez a munkamód a legjellemzőbb eset arra, hogy a nem a foglalkozás, hanem a feladat igényel egy munkamódot. Nem csak a „főnök” irányít, sőt sok esetben ő csak utasít, de egyáltalán nem irányít.

Az előzőktől eltérően itt foglalkozási példát is adunk: A logopédus nem „főnök”, de jellemzően irányít. Az irányító kifejezés a pályatanácsadási rendszerekben más összefüggésben is használt, de szinonimaként használjuk, sokkal inkább azonos alakú szóként, a tartalmi hasonlóság ellenére. Ld. „érdeklődési típusok”

Az irányításra, mint munkamódra az emberek irányításával és befolyásolásával járó munkáknál van feltétlenül szükség. A munkamód nem jelent hatalmat, és döntési lehetőséget is főleg a módszerek választásában biztosít. Ez a munkamód tehát azt jelenti, hogy a feladat eredményes megoldása megkívánja, hogy folyamatosan készek legyünk arra, hogy az embereknek irányító módon segítsünk teendőik megoldásában.

Minden más az irányítással összefüggő kérdés az érdeklődési típusok témakörébe tartozik.

Végrehajtó

Számos embernek az jelent biztonságot és az ad nyugodt közérzetet, ha munkavégzése során nem kell gyakran döntéseket hoznia. Az ilyen munkamódot szívesen vállalók jól illeszkednek csoportba. Nincsenek kitéve gyakori konfliktushelyzetnek, mert társaik is azonos munkamódban dolgoznak. A végrehajtó munkamód többnyire időben és helyben is kötött, de mobil munkahelyekre is számos szabály vonatkozik, ami miatt végrehajtó munkamód tartozik sok foglalkozáshoz. A végrehajtó munkamód számos magas képzettséget igénylő foglalkozásra is jellemző. Alapvető jellemzője tehát a gyakori, rendszeres döntések munkaterhe alóli mentesség.

Pörgős

Az ilyen munkamódot igénylő munkákra gyors, gyakran váratlan feladatok megoldása során van szükség. Ez a munkamód is független az egyes foglalkozásoktól, tehát akár szervezéssel, akár technológiai eljárásokkal megoldható tevékenységekre is jellemző lehet. A pörgős munkamód olyan személyiséget igényel, aki tartósan bírja az intenzív, gyorsaságot igénylő munkát. Képes gyakori feladatváltásra, és az új feladatban szinte azonnal kiemelkedő teljesítményt nyújt. Aki alkalmas figyelemmegosztásra, mert e nélkül sem önállóan, sem csoportban nem lehet olyan munkát végezni, ahol vannak esetleg rendszeresek a „csúcsforgalmi” helyzetek. Pörgős munkában a végrehajtó tevékenység a jellemzőbb, de a rendkívüli helyzetek pörgős tempójú irányítást igényelhetnek. A pörgős munka stresszel jár, de van, aki igényli ezt, és rá nézve éppen a stressz hiánya okoz gondot. A pörgős munkamódot szívesen vállaló emberek általában szeretik a sokféle, változatos feladatot, de ez a munkamód sokszor fordul elő rutin munkáknál is.

Monoton

Vannak tevékenységek, amik elkerülhetetlenül együtt járnak előírt feladatok ismétlésével. Ezek a munkák általában nem vonzók, de a munkakörülmények jelentősen javíthatják a munkavégzés lelki hatását. Ugyanakkor a monoton munka számos nem kívánt hatástól is véd. Az ilyen munka is okozhat fokozott stressz hatást, de általában kisebb stresszel, idegi érzelmi igénybevétellel jár, mint számos más munka. A monoton munkamód kétségtelenül gyakoribb az alacsonyabb képzettséget igénylő munkáknál, de magas felkészültséget követelő tevékenységeknél sem kizárt. Nem köthető a kétkezi munkákhoz sem, a szellemi tevékenységek jelentős része is monoton munkával jár.

Személyközpontú

Valójában nem munkamód, de a foglalkozások jelentős csoportjára jellemző elvárás. Olyan munkavégzésre jellemző, ahol a tevékenység emberekre vagy állatokra irányul. (Ebből a szempontból a növényeket a tárgyakkal azonos módon kezeljük, értelmezzük.) A személyközpontú munka nagyobb lelki, pszichikai terhet jelent, mint amikor tárgyakat hozunk létre, vagy azokból bonyolultabb rendszereket építünk.

Tárgyias (tárgy vagy anyag központú beállítódás)

A személyközpontú ellentéte. A munkavégzés tárgyakra irányul. Ez a besorolás az esetek és foglalkozások többségében nyugodtabbnak és kevésbé felelősségteljesnek sejteti a végzett munkát. Ez az igazságnak csak egy része, hiszen a létrehozott vagy javított tárgyak biztonságos használata a készítő vagy tervező felelős hozzáállásán múlik. De az kétségtelen, hogy tárgyak létrehozását, vagy javítását olyan eljárások és ellenőrzések segítik, amik nyugodt munkavégzést biztosítanak a munkavállalónak. Ez minden képzettségi szintre érvényes.