FIZKAI ÉS ÉRZÉKSZERVI IGÉNYBEVÉTEL
Ebben vizsgálati és mérlegelési témakörben nem a megterhelés mértéke a kérdés, hanem az, hogy a munkavégzéshez milyen érzékszerveket és testrészeket kell igénybe venni. Tehát érzékelés és az erőkifejtés jellege szerint vizsgálja program a pályaválasztó viszonyulását a tevékenységekhez. Az egyes tevékenységekhez, nem pedig szakmákhoz. Ez a megjegyzés azért is fontos, mert az egyes szakterületek alap-, közép- és felsőfokú képesítéssel betölthető munkaköreinél egyaránt előfordulhatnak ugyanazok, a foglalkozáskörre jellemző érzékszervi és testi igénybevételek.
Színek közötti különbségtétel
Vannak foglalkozások, ahol a színek biztonságos megkülönböztetésének hiánya akár mások életének kockázatával is jár. Más szakmákban ugyanez jelentős anyagi kockázatot jelent. Ezért számos szakmában már a szakképzés megkezdése előtt orvosi vizsgálatot írnak elő. Ezeket a szakmákat az adott iskolák felvételi tájékoztatója tartalmazza.
Látás
Öt érzékszervünk közül a pályaválasztást legjobban a látás befolyásolja. A látásélességi probléma kiküszöbölhető orvosi segédeszközökkel, ezért számos foglalkozásnál a látásélesség vizsgálat és annak javíthatósága alkalmazási feltétel lehet. Ügyelj látásod megőrzésére!
Hallás/hallgatás
A hallási képességeink közül a hallásélesség gyakori igény a pályákon, de zenei hallás csak művészeti pályákon fontos. A hallásélesség hiánya félreértések és információtorzulás alapja lehet, ezért kockázati tényező. A foglalkozások egy része nem művelhető hallásjavító készülékkel.
Mászás és egyensúlyozás
Több érzékszervünk és végtagunk egyidejű igénybevételét igényli. Minden helyváltoztatással járó tevékenységhez szükséges. Különösen a nem talajon vagy padlón végzett munkáknál, tehát például magasban, vagy mozgó munkafelületen.
Gyaloglás
Számos munkakörben jellemző, hogy a munkafeladatok nagy területen oszlanak szét. Ezek között a közlekedés gépi eszközzel nem mindig oldható meg. Gyaloglásra szabadban végzett munka során és zárt térben történő foglalkoztatás során egyaránt szükség lehet. Sőt ez nem függ a képzettségi szinttől sem.
Emelés
A munkatárgyát gyakran kell a műveletek elvégzéséhez emelgetni. Az emelés nem csak a munkadarabokra, de élőlényekre, emberekre és állatokra is vonatkozhat. A program
Görnyedés, térdelés, guggolás, mászás
Ezek gyakran egyidejűleg fordulnak elő, de általában valamelyik jellemzőbb egy foglalkozásra. Közülük a térdelés az, ami tartós igénybevételt jelent. A többi mozgásfajta általában egy művelet elvégzéséhez szükséges testhelyzet elérését célozza.
Cipelés
Tartós igénybevételként gyakori erőkifejtés. A gépesítéssel és az automatizálással is csak részben kiváltható tevékenység. Sokszor éppen az automatizálás és a gépesítés hatékonyabbá tétele miatt szükséges. Jellemzőbb olyan munkahelyeken, ahol a berendezések kiépítettsége kicsi, vagy a munka jellege miatt nem kifizetődő.
Futás
Általában nem tartós igénybevétel fajta, de egyes területeken, mint például a foglalkozás szerűen végzett sporttevékenység, mégis jellemző.
Tolás/húzás
A cipelés kiváltására alkalmazott segédeszközök emberi erővel történő mozgatása miatt elengedhetetlen fizikai igénybevétel. Az egész testre visszahat, de karokat, lábakat és a gerincet fokozottan terheli. Ritkább esetekben magát a munka tárgyát kell tolással, vagy húzással mozgatni.
Karok, kéz és ujjak használata
Testhelyzettől függetlenül jelentkező igénybevétel fajta. Tehát ülő munkára is jellemző. Sőt az ülő testhelyzet éppen a karok, kéz és ujjak hatékonyabb és pontosabb használatát segíti.
Beszéd
Egyre gyakoribb igénybevétel, mert a korszerű munkaszervezésben fokozódott a kommunikáció szerepe. Nehezíti a beszéddel teljesítendő munkafeladatok ellátását, hogy gyakran zajos környezetben kell beszélni. Ez nem csak az ipari környezetben szükséges beszédigényre vonatkozik.
Huzamos ülés
A huzamos ülés látszólag könnyű munkához tartozó testtartás, de olyan sok egyéb kötöttséggel jár, hogy testre gyakorolt hatása sokkal rosszabb, mint a helyváltoztatással járó könnyű fizikai munkáé. A huzamos üléssel járó munkákhoz elvárás munkaközi mozgáslehetőséget biztosítani.
Huzamos állás
A huzamos ülésnél sokkal megterhelőbb testtartási forma, mert legegyoldalúbb igénybevétellel jár. A huzamos állással járó munkákhoz elvárás munkaközi mozgáslehetőséget biztosítani.
MUNKAKÖRNYEZET
Munkakörnyezetnek nevezzük a térnek azt a részét, ahonnan a munkát végző személyt bármilyen fizikai vagy pszichikai hatás érheti. A munkakörnyezet független attól, hogy milyen képesítési szinthez kötött munkát végez valaki. A pályaválasztási kérdőíveknél tehát zárhatjuk ki ennek vizsgálatát akkor sem, ha valaki eleve felsőfokú képesítéssel járó pályára készül.
Szabadban végezhető munka
A szabadban való munkavégzésnél a hőmérséklet mellett egyéb időjárási tényezők (páratartalom, légnyomás, csapadék) hatása is érvényesül. A szabadban végzett munka helye lehet állandó vagy változó, lehet településközeli, vagy távolabbi is.
Hideg munkakörnyezet
Hidegnek minősül a munkahely, ha a várható napi középhőmérséklet szabadtéri munkahelyen a +4˚C fokot, illetve zárttéri munkahelyeken, ha a +10˚C fokot a munkaidő 50%-ánál hosszabb időtartamban nem haladja meg.
Meleg munkakörnyezet
Zárttéri meleg munkahelynek tekinthető az, ahol a munkahelyi klíma a 24˚C fokot tartósan, nem csak a berendezések közvetlen közelében haladja meg.
Nedves, nyirkos helyhez kötődő munkakörnyezet
Olyan munkahelyeken végzett tevékenységek járhatnak nedvességgel és nyirkossággal, amelyek vizes technológiával kapcsolatosak vagy a párás munkakörnyezetet a munkafolyamat indokolja, legalább a munkaidő jelentős részében.
Zaj és vibráció
Olyan munkahelyek tartoznak ebbe a kategóriába, ahol az állandó zajszint elérheti a halláskárosodást okozó mértéket, vagy a munka a test, a kéz és kar-vibrációjával jár a munkaidő jelentős részében.
Balesetveszély
Minden munka balesetveszéllyel jár. Fokozottan balesetveszélyes minden olyan munka, ahol a balesetveszély meghaladja az átlagos szintet. De mindig fokozott balesetveszéllyel jár például a közlekedés, villamos feszültség, gáz vagy nagy nyomás jelenléte.
Poros, gázveszéllyel járó és füstnek kitett munkahely
Ha a munkahelyen szellőztetéssel, egyéb műszaki megelőző intézkedésekkel természetes tisztaságú levegő biztosítható, akkor minősül egy munkahely por-, gáz- és füstmentesnek. Ezek hiányában beszélünk poros, gázos, vagy füstös munkahelyről.
Sugárveszélynek kitett munkahely
Sugárveszélymentes az a munkahely, ahol csak védőeszközökkel biztosítható, hogy a röntgensugárzás és a radioaktív anyagok jelenléte nem veszélyezteti a munkavégzőt. A tudományos és orvosi munkáknál, de a bányászatban és az ipari termelésben is biztosítható a sugárveszélymentesség.
Mások megfertőzésének veszélyével járó munkahely
Olyan munkahelyek tartoznak ebbe a kategóriába, melyeknél eljárásokkal, szabályokkal, és eszközökkel biztosítják, hogy a munkafolyamat során senki nem fertőződhet meg. Sem a munkát végzők, sem a munkaeredményével találkozó személyek.
Allergikus és vegyi hatásoknak kitett munkahely
Olyan munkahelyek tartoznak ebbe a kategóriába, ahol az allergikus- és a vegyihatásoktól az egész környezetet védő vagy egyéni védőeszközökkel és munkaszervezéssel biztosítják a dolgozók teljes védelmét.
Szűk zárt térhez vagy földalatti tartózkodáshoz kötött munkahely
Minden olyan munkahely ide tartozik, ahol a munkavégzés során berendezések zárt terében, tartósan aknákban, csatornában, földalatti bányákban kell tartózkodni.